Sziasztok:)) Remélem mindenki túlélte az első hetet, -nekem nagyon nehezen sikerült- jövőhéten még egy csomó dogát írok és mindnek jónak kéne lenni.Tökre kivagyok merülve.:( Sajnos ez a rész kis rövidke, de remélem, hogy azért tetszik és feldobnátok a napom ha kommentelnétek.Ja és lesz egy meglepi, akik benne vannak a Facebook-os csoportban sejthetik,hogy mi az. Igen lett csopi és ezt szerettem volna mondani. A szavazás 3-3 lett szóval marad a blog.:) Lépjetek be a Facebookos csoportba ott mindig tudni fogtok mindenről, kérdezhettek, kicsit megismerhettek. Itt a link : https://www.facebook.com/groups/171588466534521/ de oldalt a feiratkozás alatt is megtalálhatjátok. Ne feledjetek kommentelni és feliratkozni.Puszi <3
Zara xx
//Harry szemszöge//
-Rendben, kérlek
pontozd a fájdalmad 1-től 10-ig, az 1 az, hogy legkevésbé érzel
fájdalmat a 10 pedig a legrosszabbat jelenti, nos hányasra
értékelnéd?-kérdezte az orvos és Olívia becsukta maga mögött az ajtót
és leült a székre.
-Uh,
8 és fél.-motyogtam, felé pillantottam és halvány mosollyal nézett rám,
bólintva.-Nem több kilencnél.-mondtam az ajtóra nézve.
-Oké.Nyilvánvalóan
fog kapni fájdalomcsillapítót.-mondta miközben felírta az információkat
egy papírra.-Maga a barátnője?-nézett Olíviára.
-Nem, csak barátok vagyunk.-mosolyogva félrenézett, legalább tett volna úgy.Fogadni merek rá, hogy kifog kezdeni vele.
- Ah, jobb ha felcsípsz valakit, elég jól nézel ki hozzá.-kuncogott mire megforgattam a szemeim.-Van barátod?-nézett rá.
-Nem, és nem is szeretnék.-mondta az ajkába harapva és megkönnyebbülésként egy kicsit sóhajtottam.
-Jaj ne már Harry.láttam, ahogy szemforgatva rámpillantott.
-Igen, nem keres.-bólintottam lassan ajkamba harapva, lenéztem és kérdezgetett pár dolgot magamról és a családomról.
Amikor
befejeztük Olívia telefonja megszólalt mire ő felvette kisétálva a
szobából, amire összeráncoltam a homlokom.A nevetésén kívül nem értettem
semmit abból, amit beszélt.Elképzeltem az arcát.
-Rendben,
szia bébi, szeretlek.-mondta kicsit kinyitva az ajtót, de azért
hallottam amit mond, az állkapcsom megfeszült, miközben visszaült a
helyére, mintha semmi sem történt volna.Igazából semmi különös nem
történt, csak féltékeny lettem.
-Ki volt az?-kérdeztem,
szinte közönyösen.Utáltam azt a tényt, hogy most egy másik sráccal
van.Azt hiszem én nem akarok ilyen lenni.Gondolom.Nem tudom miért vagyok
féltékeny!
-Liiaaamm.-mosolyogva húzta a betűket a
nevében.-Hívott, hogy iderepül a holnap estére.-vigyorgott, látszólag
boldog ez miatt.Gyengéden elmosolyodtam és bólintottam.
-Miután
megkaptam a gyógyszereimet hazatudnál dobni, szükségem van egy
fürdésre és hasonló dolgok.-mondtam, és nem akartam többet hallani.
-Harry-sóhajtott.-Biztos
vagy benne?-kérdezte miközben az orvos felállt, hogy odaadja a
papírjaimat, miközben magyarázta, hogy mit hogyan kell szedjek, és már
menni akartam kiváltani a gyógyszereimet.
-Igen Lív, Liam jön nekem nem kell ott lennem oké?-mondtam halkan és visszafordultam az orvoshoz, hogy halljam amit mond.
-Rendben
kint leszek az előszobába.-mondta csendesen, mostantól nemigazán volt
boldog hangulata.Látom rajta, ahogy megöltem a jókedvét, muszáj
elhagynom vagy valami ilyesmi.Hadd legyen Liammel!
Pár
perccel később kisétáltam mire ő a recepciónál várt rám.Odasétáltam
hozzá, spontán átöleltem a derekát, érdekelt, hogy mit fog erre
reagálni.Vigyor terült el az arcán, és megfordult a kezeimben.
-Talán nem akarok visszamenni Liamhez, kitudja?-sóhajtva és pár göndör tincsemmel játszott.
-Gyerünk Lív, induljunk haza.-én is sóhajtottam.Illően megcsókoltam, lehet, hogy ez az utolsó alkalom erre.
-Oké.-suttogta az ajkaimra, az ujjainkat összefűztem és a jobb oldalán kisétáltam az épületnek.
-Szóval
azt hiszem majd kereslek vagy valami és akkor találkozunk?-ráncoltam
össze a homlokom miközben lassan a kocsijához sétáltunk.
-Öhm szerintem igen.-mosolyogva vállatvont.-Holnap átmegyek ha tudok.-bólintott és benyúlt a zsebébe, hogy meglegyen a kulcsa.
-Ha tudsz?.-ráncoltam össze a homlokom.Ja tényleg, Liam.Szuper valószínűleg soha többé nem látom őt.
-Liam jön holnap este..-nevetett egy kicsit.-Már mondtam a kórházi szobában.-nyitotta ki a kocsija ajtaját és beült.
-Igen
tudom, sajnálom.-sóhajtva beültem a másik oldalra.-A te kocsid olyan
fura.-mondtam miközben bekötöttem magam a biztonsági övvel.
-Miért?Mert Amerikából van?-ráncolta össze a homlokát és beindította a kocsit.
-Pontosan.-kuncogtam, és szemforgatva elkezdett vezetni.
*.*.*.*.*.*
//Olívia szemszöge//
Pár
óra telt el mióta hazavittem Harryt, csak egy helyben ültem a szobában
melegítő alsóban és egy ingben amit itt maradt nálam.Disney meséket
nézve ettem a vödörből a fagyit.Első nap, hogy egyedül vagyok itt, körülbelül
két éve nem aludtam egyedül.Elsőnek Liammel aztán Harry.Utálom azt a
tényt, hogy így váltunk el Harryvel.Egyből utálta Liamet, még egy esélyt
sem adott neki.Szerintem nem is különböznek annyira egymástól.Lefeküdve
magamra húztam a takarót, míg ettem töltöttem a telefonom de most
levettem róla.Megfordultam, hogy lekapcsoljam a lámpát és teljesen
betakartam magam.Miután befejeztem az evést megnéztem a telefonom, hogy
ki hívott korábban.Egy nemfogadott hívásom volt és Liam neve volt a
kijelzőn.Összeráncoltam a homlokom, vissza akartam hívni, de valaki
elkezdte verni az ajtómat és hosszan nyomta a csengőt.Nem feledve azt a
tényt, hogy kint szakadt az eső.Gyorsan sétáltam a bejárati ajtóhoz és
kinyitottam.Harry volt az, de mit akarhat?Sokkos állapotomban kicsit
behajtottam az ajtót.
-Úr isten!Te meg mit csinálsz itt?
Neeeeeeee így hagytad abba??? Mit akart Harry??? Aww siess a kövi résszel!! *-* de várom mááár *---*
VálaszTörlésMajd megfogsz lepődni😅 ❤ jaj de jó ezt olvasni, hogy várod💖
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésMeg fogok lepődni?? Még jobban várom ^^
VálaszTörlésKövit husiiim ♥♥♥ sieess... ♥♥♡♡♥♥
VálaszTörléssietek sietek én <3
Törlés