9.Fejezet

Sziasztok! Meg is hoztam a 9. Fejezetet. Remélem nektek is tetszeni fog, nekem az egyik kedvencem több okból is az egyik az, hogy nagyon nagyon nagy Gossip Girl rajongó(eléggé sorozat mániám van, éppen a Glee-t nézem, nagyon jó ajánlom mindenkinek:!) vagyok. Ez a hét is nehéz volt de egy icipicivel könnyebb, mint a múlthét. Szerintem az én bizonyítványom jó lett, meg vagyok elégedve.Nektek milyen lett? Örülnék ha kommenteknek, még ha a múltkorihoz nem is írtatok.Ja és ne felejtsetek szavazni a közvéleménykutatásnál.Facebookos csoportunkba itt tudtok belépni : https://www.facebook.com/groups/171588466534521/
Puszi mindenkinek. <3
xx Zara <3


//Olívia szemszöge//

 -Bébi?.-hívtam a konyhából és láttam Liam alakját az ajtóban.-Palacsintát vagy gofrit kérsz?-kérdeztem odasétálva hozzá.Mosolyogva nyaka köré fontam a kezeim.

-Egyik sem.-mondta piszkálva az ajkaim.-Mennem kell állásinterjúra, majd veszek valamit az úton, csak este találkozunk mert most rögtön megyek.Kölcsön adod a kocsid?-mosolygott végig és közben lefelé nézett rám.

-Meddig kéne körülbelül?-ráztam meg a fejem.-Nem fogok egész nap itthon maradni egyedül, Liam.Nem hagyom, hogy újra főnökösködj fölöttem ugye tudod?-ugrattam játékosan miközben piszkáltam az ajkait.

-Mmm Bébi.-nyöszörögte.-Oké, hívok egy taxit vagy valamit, de ezért még megfogsz fizetni, csakhogy tudd.-kuncogott.

-Mindig ezt mondod de sose csinálsz semmit.-kuncogva megráztam a  fejem, vállára dobott kifutva a konyhából be a nappaliba és lefektetett a kanapéra.

-Van egy különleges meglepetésem a ma estére,szóval legyél kész 9:00-ra és öltözz elegánsan oké?-mosolyogva szórakozott az ajkaimmal, leszállva rólam.Felkapta a kabátját és én csak bólintottam és csendben figyeltem őt.

Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy mit érzek Liam iránt.Tudom, hogy szerettem a múltban.Nem gondoltam túl sokat mostanság rá, én csak örülök annak, hogy újra látom, nem számít, hogyan érzek.Még ha nem is érzem ugyanazt, ha elmondanám Liamnek az ellentettjét próbálná belém magyarázni.Persze elhinnék minden kis szót amit kiejt a száján, miért ki nem?

-Na léptem bébi, hívj ha szükséged lenne valamire.-mosolyogva az ajtó felé sétált.

-Milyen hosszú ideig lesz ilyen kedves Liam, ezt kedvelem.-ugrattam mosolyogva és az ajkamba haraptam.

Összeráncolta a homlokát és kiindult.-Kedves Liam itt lesz holnap reggelig, mert boldog Liam van itt most.Kedves és boldog csomag.-kuncogva kilépett az ajtón.-Szia, szeretlek!-intett mielőtt kisétált volna teljesen.

*.*.*.*

 Pár óra telt el mióta elment Liam, én meg egész nap ültem.Valószínűleg túl sok részt néztem meg a Pletykafészekből(Gossip Girl), de Blair és Chuck annyira édesen szerelmesek, hogy egyszerűen nem tudom abbahagyni.

Ez a rész után ígérem, hogy felállok és kezdek valamit magammal és lehet találkozom Harryvel.
Gondoltam magamban de három óra elteltével sem álltam fel.


-Gyerünk már Serena!Ben valószínűleg nem érzi ugyanazt.Ne csókold meg, menj vissza Danhez!-kiabáltam a képernyőnek dobva a popcornt.

-Annyira aggódom az egészségemért.-motyogtam, megállítottam a részt, felálltam és a telefonommal együtt kisétáltam a konyhába.Megragadtam egy palack vizet és egy kis epret.Letettem a pultra a telefonom, bekapcsoltam és végig görgettem az instagramot és hasonló alkalmazásokat.

Harry üzenete bukkant fel, annyira figyelmen kívül hagytam, hogy még elolvasni is elfelejtettem.

Szia szerelmem, arra gondoltam, hogy ha van kedved találkozunk?Kicsit unatkozom, de nem baj,ha nem érsz rá. xx

Pár perc múlva elolvastam az üzenetet, végiggondolva, hogy van-e mára valami.Liam megöl ha találkozok Harryvel.Ez csak egy ártalmatlan szórakozás, és nem baj, hogyha esetleg Liam nem tudna róla.Kilencre úgy is hazaérnék.Vagy is előtte egy kicsivel.Elkezdek készülődni.

Oké, átmegyek egy kicsit! xx

 Ránéztem az üzenetemre majd elküldtem, igen biztos vagyok benne, hogy ez egy jó ötlet.Vállat vonva  felsétáltam az emeletre a fürdőbe, töltőre rakva a telefonomat a szobámban.Elkezdtem zuhanyozni és egy ideig csak forró vizet engedtem magamra.Amíg fürödtem, Harry üzent, hogy inkább ő jön át hozzám.De fogalmam sincs, hogy miért.Mikor kiszálltam magam köré tekertem a törölközőm és a hajszárítóval együtt bementem a szobámba.Szorosabban magam köré tekertem nehogy lecsússzon.Bedugtam a hajszárítót és elkezdtem szárítani  a hajamat.Vagy fél óráig ott álltam szárítani, majd felkaptam a hajvasalómat, és a hajvasalóm alá bedugtam a konnektorba.Míg vártam, hogy felmelegedjen, a szekrényemhez sétáltam.Nagyon hangosra feltekertem a rádiót majd kinyitottam a szekrényajtót.Eközben a földszinten Harry kopogott, belefáradt a várakozásba, besétált  és becsukta maga mögött az ajtót.Hallotta a zenét és felsétált az emeletre.A felsőket nézegettem a szekrényemben és próbáltam eldönteni, hogy melyiket vegyem fel.Két kart éreztem a derekamon, megfagytam és kikerekedtek a szemeim.Harry lehajolt és a fülembe csókolt.

-Szia szerelmem.-suttogta.

-A kurva életbe Harry!-kezei közt felé fordultam.-Megijesztettél, mit csinálsz itt?-kérdeztem miközben levettem a kezeit a derekamról és kivettem egy fekete crop topot.Mellé pluszba kiszedtem pár magasderekú rövidgatyát és az ágyhoz sétáltam.

-Üzentem, hogy jövök én.-kuncogott lefeküdve az ágyamra és én az asztalomhoz sétáltam kivéve egy fehérneműt és egy melltartót.

-Én nem kaptam semmit.-mondtam vállat vonva és az ágya dobtam őket.-Csukd be a szemeid és ne leskelődj.-mondtam levéve a törölközőmet.

-Oh láttalak már meztelenül Lív.-nevetett csendesen.-Szóval Liam jön ma este?-mosolyogva felült én pedig elkezdtem öltözködni.

-Tulajdonképpen már itt van, de most nincs itthon.-bólintottam miközben felhúztam a gatyám majd begomboltam.

-Valóban?-sóhajtott rám nézve.-Az jó..-vállat vont.

Halkan sóhajtva felvettem a pólót.-Harry nem kell azért találkoznunk mert aggódsz vagy valami.-mondtam csendesen miközben az ajkamba haraptam és a tükrömhöz sétáltam és elkezdtem vasalni a hajam.

-Nos én nem aggódom.Mindig találkozni akarok veled.-halvány mosollyal az arcán bólintott.-Engem nem érdekel Liam.Egy szempillantás alatt eltudtalak volna szedni tőle, ha akartam volna.-sétált hozzám és a kezeit a derekamra tette.-Te is tudod, hogy ez igaz.-mondta a fülembe mire kirázott a hideg.

-Harry.-mondtam csendesen miközben próbáltam eltolni a kezeit.Ez lehetetlen.Ő erősebb nálam és a szorítása  sem volt túl erős.

-Liv.-duzzogott, eldöntöttem a fejem és a nyakamra csókolt.Az ajkai az állkapcsomnál voltak majd gyengéd csókokkal lement a vállamig, szempillái pedig csikiztek.

Hagytam, hogy kicsússzon a számon egy halk nyögés miközben a fejem a vállán támaszkodott.-Úr isten de utállak-mondtam csendesen, sóhajtva felé fordultam arccal és gyengéden megcsókoltam.Könnyedén visszacsókolt megszorítva a csípőm.

-Hagyd, hogy elkészüljek,nem szabadna ezt csinálnunk.-mondtam halkan és sóhajtva elhúzódtam.Visszafordultam a tükör felé és újra nekiálltam a hajam vasalni.

Megint csak körém fonta karjait miközben bólintott, vállamon pihentette a fejét miközben engem figyelt.

-Neked csak velem kéne lenni..-motyogott mire felhúztam a szemöldököm.

-Oh ne már Harry, neked nem kellek úgy és te se kellesz nekem úgy.-sóhajtva rápillantottam és ő bólintott és csöndbe maradt.-Igaz?-ráncoltam össze a szemöldököm ránézve.

-Igaz.-mondta csendesen, bólintva elhúzódott és lefeküdt az ágyra.

 Befejeztem a hajvasalást és mindent magammal kapcsolatban, megragadtam pár napszemüveget és felvettem a cipőm.

-Hova megyünk?-kérdeztem halvány mosollyal az arcomon.

-Pláza?-letörten vállat vont.-Mindegy ahova szeretnél..

-A pláza jól hangzik, szükségem van egy új hajvasalóra a mostani nem túl jó.-mosolyogva bólintottam és felkaptam a pénztárcám és beletettem a telefonomat is.

-Nekem is.-halkan kuncogott és a szobám ajtajához sétált.-Meg talán pár új szájfényre is.-bólintva kacsintott rám.

-Fogd be!-nevetve játékosan bele boxoltam a karjába.

Kuncogva lement a földszintre én pedig követtem őt, becsuktam a szobám ajtaját és lekapcsoltam a lámpákat.A folyosón lévő tükrön ellenőriztem a külsőm és a földszinten is lekapcsoltam minden lámpát.

-A kocsimnál találkozunk oké?-kérdezte miközben a kezében forgatta a kocsikulcsot. Csak bólintottam és bementem a konyhába és kivettem a gyümölcslét.

Ittam majd kisétáltam és láttam, hogy Harry már bent ül a kocsiban.Bezártam az ajtót és a kocsihoz sétáltam majd beültem mellé.Miközben beindította a kocsit rám kacsintott.Lehajtottam a napellenzőt, hogy a kistükörbe megnézzem a sminkemet és tettem egy kis szájfényt a számra.Összedörzsöltem az ajkaim és Harry bámult rám.

-Mi?-kuncogtam mire csak vállat vont.

Elfordult kiparkolt az úttestre és kiment az utcából.Bekapcsoltam a rádiót, visszahajtottam a napellenzőt és sóhajtottam.

-Mit akarsz venni?-kérdeztem és a kezemet a karfára tettem.

-Szerintem új csizmát vagy valami ilyesmit.-vállat vont miközben jól szórakozott az arcomon.Rámpillantott.-Miaz?-nevetve megrázta a fejét.

-Új csizma?-kuncogtam.-Miért nem valami mást?Mint például egy zsiráf?-nevettem ő pedig az ajkába harapva kezdett nevetni.

-Mindegy Miss 'Szükségem van egy hajvasalóra.'-nevetett miközben a kezét a combomra tette és én hagytam, hogy ott hagyja és rátettem a kezem a kezére és elmosolyodtam, olyan érzés volt a gyomromban, mintha pillangók csapkodnának ezerrel és ez eddig csak Liamnél fordult elő.

Egy mély levegővel együtt megráztam a fejem majd az ablaknak döntöttem.

Nem vagyok szerelmes Harry Stylesba.

Öt percen keresztül csak ezek a gondolatok mászkáltak a fejemben aztán Harry megszakította azzal, hogy kimondta a nevem.

-Olívia.-mondta megszorítva a kezemet.-Beszélnünk kéne valamiről később, ugye?-kérdezte miközben beparkolt a pláza parkolójában.

-Oké, de a mozi parkolójába állj onnan könnyebb bejutni.-bólintottam az ajkamba harapva, nem igazán akarom hallani azt amit majd mondani akar, a gyomrom összezsugorodott és hirtelen nem éreztem olyan jól magam, olyan idegesség tört rám, mintha dolgozatot írnék.

-Rendben.-mondta miközben újra indított a kocsit és elindultuk a mozi parkolójához.

Mikor odaértünk leparkoltunk, kikapcsoltam a biztonsági övem majd megfogtam a táskám és rögtön kiszálltam a kocsiból.Odasétált hozzám megfogta a kezemet és újra éreztem azt a fura érzést de már sokkal rosszabb volt.Próbáltam az ő kedvéért meg a sajátomért is figyelmen kívül hagyni.

-Először keressünk neked hajvasalót.-bólintott és én is bólintottam és csöndben maradtunk.Végig megyünk a plázán, hogy hol találunk.Kihúztam a kezem Harryéből és bocsánatkérően rámosolyogtam.

-Oké.-sóhajtottam és megláttam egy boltot ahol hajgöndörítők és hajvasalók voltak kirakva.

-Az American Apparelbe leszek ha valami van csak üzenj.-bólintottam és ő is bólintott majd megfordult és a másik irányba indult.

Kiengedtem a számon egy sóhajt és a fura érzés kezdett elavulni.Most már biztos, hogy elment szóval elmentem a mosdóba és kiengedjem a feszültséget ami bennem van.Nyögve vártam pár percet míg kicsit lenyugodtam, lehúztam a vécét és kisétáltam.Kerestem gyors egy automatát és  vettem egy palack vizet, hogy kiöblítsem a szám.Megfordultam és megláttam Liamet a Foot Locker előtt.Először nem értettem, hogy vajon mit kereshet itt aztán eszembe jutott, hogy állást keres.Az automata mögé léptem és figyeltem őt.Egy rövid göndör hajú lány odasétált hozzá és megfogták egymás kezét.Felhúztam a szemöldököm, lehet, hogy ez csak egy barátságos gesztus.Folyamatosan figyeltem őket, és amikor elindultak megláttam a kezében egy kis kék Tiffany dobozt.Amikor már befordultak a sarkon sóhajtottam és miközben elindultam írtam Harrynek egy üzenetet.

Találkozzunk a Foot Lockernél.

Odasétáltam és leültem tenisz cipőknél lévő padra.Az ujjaimmal játszottam és azon gondolkodtam, hogy küldök Liamnek egy üzenetet, hogy hol van.

Szia bébi csak szimpla kíváncsiságból merre vagy?

Vártam a válaszát, amit majdnem rögtön meg is kaptam.


Most végeztem a plázában.Egy régi barátommal Daniellel vagyok.Csak a meglepetésedért jöttünk!

Az igazat mondta.Nem tudom, hogy higgyek neki vagy ne, de majd később úgy is kiderül.Láttam, hogy Harry felém sétál és halványan elmosolyodtam.Nem volt annyira messze.Felálltam és elindultam elé majd felé nyújtottam a kezem.

-Nem kaptam hajvasalót, szóval csak várok.Menjünk és csináljunk valamit.-bólintott.

-Oh, menjünk enni valamit.-mosolygott és az ujjaim közé csúsztatta a sajátját ezáltal összefűzve ujjainkat.

Millió gondolat versenyzett a fejemben, hogy mi lehetett az a Tiffany doboz Liam kezében.
Az lehet egy gyűrű, nyaklánc vagy egy karkötő.Már várom, hogy megtudjam, de lehet, hogy nem is nekem szánta.

Harry végighúzott az éttermes  részlegen majd leültetett egy asztalhoz.

-Mindjárt visszajövök a kajával, ne tűnj el.-kuncogva a kínai kajálda felé indult.

-Megpróbálok.

Sóhajtva hívtam utána és nekidőltem a széktámlájának.

*.*.*.*.*

Itt állok a tükör előtt egy hosszú piros ruhába és a hajam pedig elegánsan begöndörítve.A magassarkúm sarka csillogott egyedül az összeállításomban.

Hallottam, hogy kopognak a földszinten és reakcióul halkan nyögtem egyet.

-Nyugodj le Olívia, minden oké lesz.-motyogtam magamnak és lassan lesétáltam a földszintre.

Az ajtóhoz sétáltam és kinyitottam.

-Szia kicsim, készen állsz?-vigyorgott Liam eközben felém nyújtotta a kezét.

Bólintottam és mosolyogva megfogtam a kezét és észrevettem ugyanazt a kék Tiffany dobozt a kezében és letérdelt elém.

A franca, mit csinál?

Liam James Payne, kurvára ne kérd meg a kezem, te idióta!

 Néztem, ahogy mosolyogva lassan leszedi róla a szalagot.-Olívia Arber, te gyönyörű és egyben csodálatos vagy.Sosem gondoltam volna, hogy ennyire szerelmes leszek beléd.Már az első nap elloptad a szívem amikor megláttam azokat a cuki gödröcskéket az arcodon.Emlékszem mindenre ami velünk történt, amikor összetörtünk, ami elszakított minket egymástól, de szeretnék ezen javítani azzal, hogy újra együtt lennénk.-sóhajtott és lassan felnyitotta a kis dobozt és meghökkentem a gyűrű gyönyörűségétől.

-Szóval..Hozzám jössz?

8.Fejezet

Sziasztok! Itt is lenne a nyolcadik fejezet, azaz az első fordított rész tőlem. Mostantól én (is) fordítom ezt a történetet. Remélem tetszeni fog nektek! Jó olvasást!                            Lucuss



Kinyitom az ajtót és a sokk miatt zihálni kezdek. "Jézusom! Mit csinálsz te itt?" kérdezem egy nagy mosolyt varázsolva az arcomra.

"Hey." kuncogott Zayn. "Úgy látom meglepődtél, hogy engem látsz és talán kicsit boldognak is." kacsintott, megrázta a fejét és a zsebébe dugta a kezeit.

"Hogyan találtad ki, hogy hol lakom?" mosolygok és beengedem, az ajtót pedig becsapom mögötte.

"Innen." mutatja fel a fekete pénztárcám. "A taximban hagytad de nem dolgoztam pár napig. Ma megláttam és gondoltam elhozom a műszakom lejárta után.

"Ó köszönöm szépen. Hozhatok valamit inni?" mosolyodom el miközben átsétálok a konyhába. 

"Bármi ami alkoholt tartalmaz fantasztikus lesz, de had segítsek." kuncog és követ a konyhába. "Történt valami újdonság veled és azzal a Harry gyerekkel?" kérdezi miközben előveszem a vodkát a narancslét és a cseresznyés szörpöt.

"Ezt mind magamtól tanultam." nevetek halkan, miközben elkezdem összeönteni a hozzávalókat. "Amúgy Harry és én még mindig csak barátok vagyunk, ő most otthon van, de sokszor átjön. Nem mintha panaszkodnék, de elég kevés embert ismerek itt." mondom, amikor beleöntöm a cseresznyeszörpöt is és az lesüllyed a pohár aljára. 

"Igen, én Bradfordból költöztem ide úgy egy évet és én sem ismerek senki mást. Szóval Louis és bárki akikvel ő lóg számítanak a barátaimnak." mondja nevetve majd megbök én pedig visszabököm.

Odacsúsztatom neki az innivalót majd elkészítem a sajátom és beleiszom. "Édes boldogság nem igaz?" húzogatom a szemöldököm nevetve.

Beleiszik és rámnéz: "Ez kibaszott jó!" nevetgél. "Gyerünk beszélgessünk, alig tudok rólad valamit." mosolyog és átmegy a nappaliba.

"Rendben." mondom mikor helyet foglalok mellette a kanapén. "Mit szeretnél tudni?" kortyolok újra poharamból. 

"Vezetéknév? Az enyém Malik." mosolyog és azt teszi amit én, felfrissült hangot kiadva.

"Arber." harapok az ajkamba. "Középső név?" kérdezem miközben feljebb ülök. "Nekem nincs, anyám azt akarta, hogy csak egyedi legyen." nevetek fel a fejemet rázva.

"Jawadd" válaszol. "Ami azt illet igen, elég egyedi. Sosem találkoztam még olyannal akinek nincs második neve."

Vadul mosolygok és megharapom a szám. "Szóval" iszom egy újabb kortyot. "Most te kérdezel." bólintok.

"Hmmm, szingli vagy?" mosolyog önelégülten, iszik, és megnyalja az ajkait majd a szemöldökét kezdi huzogatni.

"Igen az vagyok." kuncogok és megrázom a fejem, miközben nagyot húzok a pohárból. Csuklok egyet, leteszem a poharam majd nagyot sóhajtok. "És ön, Mr. Malik?"

"Én is, a barátnők mind túlértékeltek, legalábbis eddig mindenki akivel randiztam." most ő rázza a fejét. 

"Akkor inkább a fiúkra buksz?" nevetek fel. 

"Mi? Nem!" nevet hangosan. "Azt hiszem addig szingli maradok amíg meg nem találom a tökéletes lányt." bólogat és ő is lerakja az italát. 

"Rendben, és milyen is ez a tökéletes lány amilyet szeretnél?" kérdezem újra a számat harapdálva. Nézem ahogy a fekete hajába túr, és azt a tekintet amivel rám néz, vagy alapból így szokott nézni. 

"Uh, hát bárki aki olyan mint te az tökéletes." az ajkába harap és elmosolyodik. "Úgy értem, van két srác aki téged akar igaz? Harry és öhm.. Liam ugye?" kérdezi, felnyújtva a karjait.

"Igen, ez igaz, de nem hiszem, hogy Harry engem úgy akar." vonok vállat. "Akárhogyan is, vigyázni fogok és majd elmondom mit találtam ki, Mr. Malik." vigyorgok mikor felállok és felveszem a poharainkat. "Még egyet?"

"Igen kérek, és köszönöm, sokat jelent." kuncog és követ a konyhába. "És Harry biztosan úgy szeret téged. Ki ne tenné?"

Elpirulok. "Köszönöm Zayn, elbűvölő vagy." nevetek és elkezdem az italainkat csinálni. 

Mögém sétál és a karjait a derekam köré fonja. "Bár még mindig szingli vagy igaz?" mondja a fülembe és a hajamat egyoldalra söpri.

Az ajkamba harapok és hátradöntöm a fejem. "Az vagyok..." bólintok. "Egy rövid időre."

"Jó." súgja, egy sávban végigcsókolva a nyakam, és magával szembe fordít. Mindent félrelökve, a pultra ültet, kezeit felvezeti a pólómra, miközben a nyakama csókolgatja. 

Beletúrok a hajába. "Zayn..." szólok lágyan. "Talán fel kéne mennünk a szobámba, vagy valami." mondom és köré kulcsolom a lábaim. 

"Jó ötlet." motyogja a bőrömbe. Felemel, elvisz a szobámig és becsukja az ajtót. Lefektet a sötétben, és leveszi a felsőm. 

"Minden oké?" kérdezi miközben a mellkasomat és a hasamat csókolgatja. 

"Igazából..." felhúzom magamhoz és megrázom a fejem. "Sajnálom de nem akarok az a lány lenni aki minden héten három különböző pasival szexel." 

"Oh, uh, oké, bocsánat." sóhajt, majd eltávolodik és felül. 

"Nagyon sajnálom Zayn, remélem megérted." húzom vissza a felsőm. "Talán most menned kéne." mondom halkan és felnézek rá. 

"Ööö... Igen, elmegyek." sóhajt. "Hívj ha, öhm, ki szeretnél mozdulni vagy valami." mondja, feláll és az ajtóhoz megy. 

"Kikísérlek." mondom és követem a bejárati ajtóig. 

Útközben felveszi a kabátját és a kulcsait. Elérünk az ajtóig és hirtelen megfordul, így nekiütközöm. "Francba, sajnálom." túr a hajába. 

"Semmi gond." ráncolom össze a szemölököm és ránézek. Baszki. Mondom magamban, mielőtt a pólójánál fogva magamhoz rántom és megcsókolom. 

Mindent elenged ami a kezében van és leveszi a pólóját, majd a kanapéra fektet. Leveszem a felsőm én is és a kezem újra a hajában van. 

Kiéhezett csókokat hagy a nyakamon, miközben kigombolom a nadrágját és letolom róla egy halk nyögés kíséretében. 

Leveszi rólam a nadrágom és végigcsókolja a hasamat, mire megemelem a csípőmet. 

Felhúzom magamhoz és vadul megcsókolom. Hallom az ajtó nyílását így eltolom magamtól felhúzott szemöldökökkel. "Ki az?" morgok miközben felülök. 

Eközben meglátom Liamet befordulni a sarkon és tudom, hogy lebuktam

"Olyvia?" kérdezte nagyra nyitott szemekkel, az álla megfeszült és ledobta a táskáit.

"Liam, én..." sóhajtok és megrázom a fejemet. "Miért vagy itt ilyen korán?" kérdezem miközben megragadom az ingemet és visszaveszem magamra. "Nem kéne itt lenned ma este előtt." Elé sétálok és sóhajtok.

"Ez Harry?" kérdezi miközben egyre mérgesebb lesz és figyelmen kívül hagyja amit mondtam.

"Nem, ő Zayn." Sóhajtok "És éppen indult" bólintok, Zayn már fel van öltözve és éppen a cipőjét veszi fel.

"Igen, biztos vagyok benne." bólint és a kezét védelmezően a derekam köré fonja. Nem mondhatom hogy nem hiányzott.

"Um, én erh találkozunk később Olyvia" bólint és az ajtóhoz sétál, Liam rám néz és felúzza az egyik szemöldökét.

"Um, nem" válaszolok miközben lenézek a számba harapva. Rám néz összeráncolt szemöldökkel és bólint. "Itt van Liam és nekem csak erre van szükségem."

"Rendben" bólint újra, felsóhajt majd kisétál az ajtón és bezárja maga után.

"Jó kislány" egy önelégült vigyor húzódik Liam szájára mielőtt lehajol hogy megcsókoljon. Egy mély lélegzetet veszek mielőtt visszacsókolok és halványan elmosolyodok.

"Hiányoztál Liam" mondom lágyan és megrázom a fejemet. "Nagyon, és sajnálom" teszem hozzá miközben beleharapok az ajkamba.

"Ne aggódj emiatt megmagyarázhatod holnap, most menjünk aludni" mondja, megfogja a kezemet és előtte sétálok a hálószobámig.

A bábja vagyok. Mindig is az voltam. Liam irányítja a madzagokat és minden amit csinálok, hogy engedelmeskedek neki. Nem tudom hogyan álljak ki magamért amikor róla van szó. Sohanem tudom hogy mit mondjak, mert minden összeomolhat ha valami rosszat mondok.

Lefekszek az ágyra, arccal felé fordulok, ahol az ágy mellett vetkőzik le. "Szóval hogy vagy?" kérdezem miközben feltámaszkodok.

"Jól" bólint "A főiskolai órák a legrosszabbak, anya úgy gondolja hogy várnom kéne következő évig és újra jelentkezni akkor." Bólint és lefekszik mellém majd magunkra húzza a takarót. "Maradhatok veled itt és jelentkezhetek az egyetemre."

"Igen." bólintok lágyan mosolyogva és megcsókolom. "Itt maradhatsz velem." súgom, megsimogatom az arcát és visszafekszem a párnára.

"Jóéjt Olyvia." sóhajtja, majd magához húz és lecsukja a szemeit. 

"Jóéjt Liam." mosolyodom el, megcsípem az ajkait és lassan lecsukom a szemeimet. 

Nem tudom mik mentek keresztül a fejemen, minden annyira zsúfolt volt. Liam visszajött, Harry utálja őt bár nem is találkozott még vele, Zayn valószínűleg most utál engem. Itt vagyunk újra, Liam Payne irányítja megint az életem. Ennek így kell lennie. Igaz? 

7.Fejezet

 Sziasztok:)) Remélem mindenki túlélte az első hetet, -nekem nagyon nehezen sikerült- jövőhéten még egy csomó dogát írok és mindnek jónak kéne lenni.Tökre kivagyok merülve.:( Sajnos ez a rész kis rövidke, de remélem, hogy azért tetszik és feldobnátok a napom ha kommentelnétek.Ja és lesz egy meglepi, akik benne vannak a Facebook-os csoportban sejthetik,hogy mi az. Igen lett csopi és ezt szerettem volna mondani. A szavazás 3-3 lett szóval marad  a blog.:) Lépjetek be a Facebookos csoportba ott mindig tudni fogtok mindenről, kérdezhettek, kicsit megismerhettek. Itt a link : https://www.facebook.com/groups/171588466534521/    de oldalt a feiratkozás  alatt is megtalálhatjátok. Ne feledjetek kommentelni és feliratkozni.Puszi <3                         
 Zara xx


//Harry szemszöge//

-Rendben, kérlek pontozd a fájdalmad 1-től 10-ig, az 1 az, hogy legkevésbé érzel fájdalmat a 10 pedig a legrosszabbat jelenti, nos hányasra értékelnéd?-kérdezte az orvos és Olívia becsukta maga mögött az ajtót  és leült a székre.


-Uh, 8 és fél.-motyogtam, felé pillantottam és halvány mosollyal nézett rám, bólintva.-Nem több kilencnél.-mondtam az ajtóra nézve.

-Oké.Nyilvánvalóan fog kapni fájdalomcsillapítót.-mondta miközben felírta az információkat egy papírra.-Maga a barátnője?-nézett Olíviára.

-Nem, csak barátok vagyunk.-mosolyogva félrenézett, legalább tett volna úgy.Fogadni merek rá, hogy kifog kezdeni vele.

- Ah, jobb ha felcsípsz valakit, elég jól nézel ki hozzá.-kuncogott mire megforgattam a szemeim.-Van barátod?-nézett rá.

-Nem, és nem is szeretnék.-mondta az ajkába harapva és megkönnyebbülésként egy kicsit sóhajtottam.

-Jaj ne már Harry.láttam, ahogy szemforgatva rámpillantott.

-Igen, nem keres.-bólintottam lassan ajkamba harapva, lenéztem és kérdezgetett pár dolgot magamról és a családomról.

Amikor befejeztük Olívia telefonja megszólalt mire ő felvette kisétálva a szobából, amire összeráncoltam a homlokom.A nevetésén kívül nem értettem semmit abból, amit beszélt.Elképzeltem az arcát.

-Rendben, szia bébi, szeretlek.-mondta kicsit kinyitva az ajtót, de azért hallottam amit mond, az állkapcsom megfeszült, miközben visszaült a helyére, mintha semmi sem történt volna.Igazából semmi különös nem történt, csak féltékeny lettem.

-Ki volt az?-kérdeztem, szinte közönyösen.Utáltam azt a tényt, hogy most egy másik sráccal van.Azt hiszem én nem akarok ilyen lenni.Gondolom.Nem tudom miért vagyok féltékeny!

-Liiaaamm.-mosolyogva húzta a betűket a nevében.-Hívott, hogy iderepül a holnap estére.-vigyorgott, látszólag boldog ez miatt.Gyengéden elmosolyodtam és bólintottam.

-Miután megkaptam a gyógyszereimet hazatudnál dobni,  szükségem van egy fürdésre és hasonló dolgok.-mondtam, és nem akartam többet hallani.

-Harry-sóhajtott.-Biztos vagy benne?-kérdezte miközben az orvos felállt, hogy odaadja a papírjaimat, miközben magyarázta, hogy mit hogyan kell szedjek, és már menni akartam kiváltani a gyógyszereimet.

-Igen Lív, Liam jön nekem nem kell ott lennem oké?-mondtam halkan és visszafordultam az orvoshoz, hogy halljam amit mond.

-Rendben kint leszek az előszobába.-mondta csendesen, mostantól nemigazán volt boldog hangulata.Látom rajta, ahogy megöltem a jókedvét, muszáj elhagynom vagy valami ilyesmi.Hadd legyen Liammel!

Pár perccel később kisétáltam mire ő a recepciónál várt rám.Odasétáltam hozzá, spontán átöleltem a derekát, érdekelt, hogy mit fog erre reagálni.Vigyor terült el az arcán, és megfordult a kezeimben.

-Talán nem akarok visszamenni Liamhez, kitudja?-sóhajtva és pár göndör tincsemmel játszott.

-Gyerünk Lív, induljunk haza.-én is sóhajtottam.Illően megcsókoltam, lehet, hogy ez az utolsó alkalom erre.

-Oké.-suttogta az ajkaimra, az ujjainkat összefűztem és a jobb oldalán kisétáltam az épületnek.

-Szóval azt hiszem majd kereslek vagy valami és akkor találkozunk?-ráncoltam össze a homlokom miközben lassan a kocsijához sétáltunk.

-Öhm szerintem igen.-mosolyogva vállatvont.-Holnap átmegyek ha tudok.-bólintott és benyúlt a zsebébe, hogy meglegyen a kulcsa.

-Ha tudsz?.-ráncoltam össze a homlokom.Ja tényleg, Liam.Szuper valószínűleg soha többé nem látom őt.

-Liam jön holnap este..-nevetett egy kicsit.-Már mondtam a kórházi szobában.-nyitotta ki a kocsija ajtaját és beült.

-Igen tudom, sajnálom.-sóhajtva beültem a másik oldalra.-A te kocsid olyan fura.-mondtam miközben bekötöttem magam a biztonsági övvel.

-Miért?Mert Amerikából van?-ráncolta össze a homlokát és beindította a kocsit.

-Pontosan.-kuncogtam, és szemforgatva elkezdett vezetni.

*.*.*.*.*.*

//Olívia szemszöge//

 Pár óra telt el mióta hazavittem Harryt, csak egy helyben ültem a szobában melegítő alsóban és egy ingben amit itt maradt nálam.Disney meséket nézve ettem a vödörből a fagyit.Első nap, hogy egyedül vagyok itt, körülbelül két éve nem aludtam egyedül.Elsőnek Liammel aztán Harry.Utálom azt a tényt, hogy így váltunk el Harryvel.Egyből utálta Liamet, még egy esélyt sem adott neki.Szerintem nem is különböznek annyira egymástól.Lefeküdve magamra húztam a takarót, míg ettem töltöttem a telefonom de most levettem róla.Megfordultam, hogy lekapcsoljam a lámpát és teljesen betakartam magam.Miután befejeztem az evést megnéztem a telefonom, hogy ki hívott korábban.Egy nemfogadott hívásom volt és Liam neve volt a kijelzőn.Összeráncoltam a homlokom, vissza akartam hívni, de valaki elkezdte verni az ajtómat és hosszan nyomta a csengőt.Nem feledve azt a tényt, hogy kint szakadt az eső.Gyorsan sétáltam a bejárati ajtóhoz és kinyitottam.Harry volt az, de mit akarhat?Sokkos állapotomban kicsit behajtottam az ajtót.

-Úr isten!Te meg mit csinálsz itt?

6.Fejezet

Sziasztook!:) Mindenkinek szeretnék megint Boldog Új Évet kívánni.:) Remélem ti is jól mulattatok én jobbat vártam de majd jövőre:D remélem aki ivott annak volt ideje kipihenni-e magát mert nekem nem igazán sikerült.:( Ugyanis ma alattunk eggyel kigyulladt egy üzlet így 7-kor kikeltettek az ágyból és pizsamában álltam a ház előtt Apukámmal. Na de a lakásnak nem lett baja bár ismerősömméké az üzlet így nincs túl jó kedvem. Jó olvasást mindenkinek és jó pihenést.❤
Ui.: én hoztam a részt mert Cseni nem tudta befejezni:p
Xoxo Zara❤

/Olívia szemszöge/ 

-Auu!-kiáltotta Harry és az állkapcsához tapasztotta kezét. Fogfájása volt. Próbáltam kideríteni, hogy melyik oldalon fájt, hátha tudtunk volna kezdeni vele valamit. 

-Harry fejezd be!-sóhajtottam, és frusztráltan arcára tettem tenyerem, ezzel gátolva, hogy elrántsa a fejét. A konyhapulton ültem, s Harry a lábaim között állt. –Olyan vagy, mint egy nagy hisztis baba!-mondtam, majd dereka köré tekertem lábam és közelebb húztam magamhoz őt. 

-Ooh, kis harcias!-vigyorgott. Gúnyosan ingattam fejem. 

–Látom még mindig önmagad vagy.-mosolygok, miközben megérintem oldalt a száját.

 Összerezzent és elhúzódott.-Jézus Liv. Csak vigyél a kórházba, kérlek.-nyögte, s könyörgő tekintettel nézett rám. 

-Oké, Harry-nyomtam puszit ajkára, és leugrottam a pultról. Megragadtam a táskám és a kulcsot. Az autó mellett vártam, aztán inkább kinyitottam a zárat. A nyitott ajtón keresztül láttam amint Harry türelmetlenül keresgéli nagy valószínűséggel az autó kulcsát.

 -Hűtsd le magad göndörke! Nyitva az autó, nálam a kulcs!-nevettem fel. 

-Oh-mondta és sóhajtott.-Nos, ha szóltál volna, most nem kéne hülyének éreznem magam.-motyogta.

 -Kérdeztél, volna ahelyett, hogy rögtön pánikban törsz ki!-mondtam, beültem és beindítottam az autót.

 -Hahaha, nagyon vicces-motyogta durcásan miközben beült mellém. –Csöndre van szükségem-tette hozzá. 

-Tudom, hogy fáj a fogad, de ezt ne rajtam vezesd le!-mondtam és lehajtottam az útra. 

-Rendben, mindenesetre sajnálom!-mondta. Hátradőlt, s a mellettünk elsuhanó épületeket bámulta. 

Csendben maradtam, és rákanyarodtam a kórház felé vezető útra. Egyáltalán nem volt forgalom, csak itt-ott parkoló autókkal találkoztunk.

 -Szóval most mi csak barátok vagyunk?-törte meg Harry a csendet. Csak bólintottam.

 –És hallgatást kapok? Király. 

-Nem, bocs. Csak az útra koncentráltam.-sóhajtottam, s kicsit gyorsabban kezdtem hajtani.

-Mi gondolsz szerinted mit fognak mondani? Vagyis az orvosok.-kérdezte végig nézve rajtam még mindig tartva a száját.

Sóhajtva rápillantottam és vállat vontam.-Nem tudom, valószínűleg mondják majd, hogy  ne egyél kemény ételeket és felírnak pár fájdalomcsillapítót.-mondtam miközben lehajtottam a fejem.

-Szerinted még ma hazaengednek? Vagy nem bánod ha bent tartanak?-kérdezte az ajkába harapva.

-Nem bánom csak akkor nem szexelhetünk csak úgy mondom.-mondtam bólintva.

-Tudom. Amúgy egy kicsit jobban megakarlak ismerni.-mosolyogva kuncogott egy kicsit. Lehalkította a rádiót  és megfogva a kezem összekulcsolta az ujjainkat.

Mosolyogva bólintottam miközben lenéztem a kezeinkre parkolót kerestem a kórháznál.

-Itt van szerelmem.-mondta rámutatva egy üres hely felé.

-Oké.-sóhajtva beparkoltam.-Harry nem jövünk vissza másnap? Fáradt vagyok.-mondtam leállítva a motort.

-Pff, te képes vagy átaludni egy egész napot. Megyek és keresek egy dögös lányt az estére.-mosolygott én pedig nevetve megráztam a fejem.

-Mindegy elúszik egy esély, göndörke.-mondtam kiszállva a kocsiból megigazítva a felsőm. Őszintén nem érdekel, hogy Harry mit csinál úgy is csak barátok maradunk.

-Szóval te meg Liam soha többé nem lesztek együtt?-kérdezte felvonva a szemöldökét. Tudtam, hogy azt várja, hogy nemet mondjak, de én csak egy egyszerű váll vonással elindultam.

-Remélem nem.-motyogta mire felvontam a szemöldököm, végig nézte rajta mielőtt megráztam a fejem és lenézve a lábaim elé elkezdtem sétálni.

-Valamennyivel jobb már a fogad? Elég sokat beszélsz Styles.-mondtam ránézve és halkan nevettem.

-Csak akkor fáj ha rákoncentrálok de különben annyira nem.-vállat vonva megfogta a kezem.

Sóhajtva megráztam a fejem.-Holnap randim van.-mosolyogtam mire végig nézett rajtam és kikerekedtek a szemei.

-Mégis kivel?-kérdezte kissé hangosabban mire nyögtem egyet, ezzel bemutatta a védelmező oldalát ez a pár nap alatt is.

-Liam... Öhm, idejön.-sóhajtva néztem le a lábaimra miközben sétáltunk.

-Szóval előbb az a vállrántás az igent jelentette?-sóhajtott, bólintottam és csöndben maradtam.

Nem vártam el tőle, hogy megértse, de Liam már a múlt, és csak Harryvel találkozom. Kizárt, hogy ő legyen a szerelmem. Ugye?

-Csak legyél óvatos, Liv.-mondta bólintva és kézen fogva besétáltunk a kórházba.

Megrázva a fejem elengedtem, odasétáltam a recepcióhoz bediktáltam a nevét és adtak egy köteg papírt, hogy töltsük ki.

-Töltsd ki ezeket.-mondtam neki miközben halkan sóhajtottam, átadtam a papírokat és leültem mellé.

-Körülbelül ezek  a kérdések közül háromra tudom a választ.-sóhajtott és végig futott a  papírokon.-A nevem, szülinapom és az okát amiért itt vagyok.-nevetve megrázta a fejét.

Végig néztem rajta és sóhajtottam.-Harry csak töltsd ki, nem akarom hogy többé fájjon a fogad.-mondtam és a vállára tettem a fejem és az arcára adtam egy puszit.

Bólintott és rámnézett egy kis mosollyal, kitöltöttük azokat a részeket amiket tudtunk és nagyon édes arcot vág amikor koncentrál. Kilátszott a nyelve miközben írta a válaszokat, de sűrűn rámpillantott.

-Olívia, ez mit takar?-kérdezte rámutatva a tollával a papírra.

-Öhm.-olvastam el mosolyogva.-Nem vagyok benne biztos, de ez nem vonatkozik rád csak 70 vagy annál idősebbekre.-kuncogva megpusziltam megint az arcát.

Mosolyogva megrázta a fejét.-Bocsi.-mondta és úgy tűnt, mintha zavarban lett volna. Felállt és átnyújtotta a papírt a recepciósnak majd visszaült.

Sóhajtva megfogtam a kezét és a vállára hajtottam a fejem.-Szeretném, hogy találkozz Liammel ő idevalósi.Akkor talán lenne pár dolog ami közös bennetek...-mondtam halkan és az ajkamba haraptam és ránéztem.

-Liv, kedvellek meg minden, de...nem.-sóhajtott.-Egyébként is a hallottak alapján egyenesen utálom őt.-mondta megrázva a fejét.

-Harry ez nem igazság. Liam megváltoztatta az életem, megmutatta, hogy hogyan kell szeretni, és azt, hogy nem szabad mások felett ítélkezni miközben én ezt tettem vele. Ő egy punk fiú  tele tetkókkal, iszik, bulikba jár, néha egy seggfej  de szeret engem. Senki nem szeretett valaha úgy, mint ő engem és én is szeretem őt.-mondtam miközben az ajkamba harapva néztem őt.

-Sajnálom, találkozom vele de nem tervezem oké?-sóhajtottam és elhúzta a kezét.

-Harry, szeretném ha velem maradnál. Te egy jó barátom vagy egy igazi jó és jó vagy más dolgokban is, de..-nyögtem.-Mindegy, beszélhetnénk erről később?

-Igen majd fogunk, mivel míg beszéltél bedugtam a fülembe a fülhallgatót és magadba beszéltél.-sóhajtva rámnézett.

-Átkozottul makacs vagy Harry.-forgattam meg a szemem és beleboxoltam a kezébe.-És nagyon sűrűn van hangulatváltozásod. Bipoláris vagy?-nevetve megráztam a fejem.

-Nem, én csak Harry vagyok.-vállat vont és halkan nevetni kezdett.

-Mennyi ideig kell még várnunk?-kérdeztem nyögve és megláttam, hogy egy nő bosszúsan néz rám visszafojtottam a nevetésem.

-Harry Styles.-ír akcentus hallatszott mire odanéztem és egy szőke orvos volt.

-Ohh... Elég dögös.-kuncogva néztem Harryre és ő megforgatta a szemét és felállt.-Beakarsz jönni velem?-kérdezte.

-Mit gondolsz?-felvonta a szemöldökét majd megfordult és az orvoshoz sétált.

Sóhajtva megráztam a fejem és felálltam. Mosolyogva követtem őt.-Szóval, makacs.-motyogtam.