2. fejezet

Hey Guys! Megérkeztem a kövi résszel. Nagyon köszönjük a visszajelzéseket, feliratkozókat! Örömmel olvasgatjuk a véleményeteket, amit most is várunk kommentben. A feliratkozást a bal oldali sávban tehetitek meg.
Jó olvasást!:) Xoxo Csenge
 

//Olyvia szemszöge//

Megszólalt a telefon hangos riasztója, s azonnal felpattant a szemem. Várjunk, ez nem az én telefonom! Körbenéztem, majd magam mellé. A göndör hajú fiú takaróba bugyolálva feküdt mellettem.

A tegnap esti események áramlottak a fejemben, majd az idegesítő csengő hangja szakította félbe gondolataim.

-Harry… - mormoltam, és megbökdöstem őt.

Nyögött és megrázta a fejét. Nagyot sóhajtva túrtam bele hajamba. Végigsimítottam a párnán és magamra húztam a takarót. Harry karja körülölelte derekamat. Felemeltem a fejem, majd visszaejtettem az ágyra. Eltemette fejét a hajamba és újra álomba merült. Próbáltam elaludni, de a telefon nem fogta be, szóval nem igazán sikerült.

Meglöktem a kezét. –Harry, felveszem a telefonod, oké?- Suttogtam a fülébe. Mormogott valamit és bólintott. Oda csoszogtam a szőnyegen heverő nadrágjához, s kihúztam belőle az Iphone-ját.

-Hello -sétáltam a nappaliba.

-Ki az? -kérdezte egy magas női hang.

-Olyvia vagyok, te ki vagy? -nekidőltem a falnak, és vártam a választ.

-Harry barátnője vagyok. -jelentette ki. Teljesen lefagytam-

Szar ügy… Miért nem mondta el hogy barátnője van?. -Alszik, de megmondom, hogy kerested. - mondtam, aztán gyorsan letettem.

Visszamentem a szobába, leültem, s félreraktam a telefont.

-Harry, miárt nem mondtad, hogy barátnőd van? –kérdeztem tőle.

-Mert én nem… -morgott, majd megfordult és rámemelte a tekintetét. Találkozott a tekintetünk, de ő elkapta a fejét, s a paplant kezdte tanulmányozni. Nem választolt.

-Miért? -kérdezte. -Azt hitted, hogy nincs?

A hajamba túrtam. -Csak… Ő hívott.- mondtam. Harry szeme elkerekedett. –Igen! Ő volt! -vigyorgtam kurtán a képébe. –Vajon tudja, hogy idegesítően magas hangja van?

Fölémhajolt, és egyszerűen bólintott. –Tudja.

-Claire volt a neve, ugye?-kérdezte, s ajkába harapott.

-Nem mondta -suttogtam. Ismét csak biccentett a fejével. –Valószínűleg ő volt az, és ő nem a barátnőm. Ő a kínzó exem. –mondta dilis mosollyal.

-Nem számít.-vontam meg a vállam-Ez csak egy egyszeri alkalom volt és valószínűleg soha többé nem találkozunk.-ajkamba haraptam. Semmit sem mondtam Liamről.

-Barátod van?-vigyorgott. Lesütötte a szemét, s ismét rám nézett.

-Igen.

-Azt hittem több is lehetett volna köztünk.-morogta a fülembe. Lehelletétől végigfutott hátamon a hideg. Nagyot nyeltem, s Harry szemébe néztem, még túl korai a szex.

Hümmögöt valamit, miközben keze végigcsúszott a hátamon. Ujjbegyei megpihentek derekamon, érintésétől tiszta libabőr lettem. Homlokomat melkasának támasztottam. A légzése egyenletessé vált, lehunyta a szemét. Hálás voltam, hogy most nem jött szóba a szex.

Finoman megcsókoltam melkasát, s lehunytam a szemem. Bárcsak öröké tarthatott volna ez a pillanat.

Nem kéne itt lennie!

-Elhitethetem veled, hogy nincs is barátod!-mondta csöndesen-ha hagyod…

-Miről beszélsz Harry? Úgy volt, hogy eltűnsz, mire ébredek!-ugrattam, s csak nevetve megrázt fürtjeit.

-Azt hiszem, nem ment. Vagy csak túl korán keltél!-vágott vissza. Szememet forgattam széles vigyorral. Lehajolt és gyengéden megcsókolt. Visszacsókoltam, s nyaka köré fontam karom. Lassan eleltolt magától.-Istenem…-mormogta. Éreztem, hogy forroság kúszik végig a nyakamom, majd arcom piros színbe váltott.

-Mióta vagytok együtt a barátoddal?-kérdezte, mikor hajába túrt.

-Két éve.-válaszoltan, s Harry édes kuncogással válaszolt.

-Bébi ez nagyon könnyű lesz. Miután ugyan azzal volt két évig, biztos örülne valaki másnak.-vonta meg a vállát. A homlokomat ráncoltam. Kényelmesen visszafeküdt a párnára, s lehunyta a szemét. Szúrós szemmel néztem le rá.-Nem értem mit akarsz ezzel.-idegesen fújtam ki a levegőt.-Továbbá, egyáltalán nem értem miről beszélsz!

-Hát nyilván jobban csinálja!-nem szóltam semmit, hisz tudtam félig igaza van.-Valószínűleg jobb minden másban is!

-Nem tudom mért hiszed ezt.- jelentettem ki, s homlokomon ismét barázdák jelentek meg. Harry durcásan bámulta a falat.

-Csak ugratlak!-felkacagott-Tudod, én jobb vagyok sok mindenben!-kaján vigyorral kacsintott rám, de én csak a szememet forgattam.-Úgy értem, mennyit harcolt érted? Egyáltalán mi a neve?

Gondolatok pörögtek a fejemben, és rájöttem, Harry jobb, hisz Liammel oly sok harcot vívtunk már az eldő nyolc hónapban, s bárcsak már akkor véget vetettem volna ennek. –Mindig ő akart irányítani-mondtam csendesen-mindig neki volt igaza… Makacs. Nem jobb nálad, de akkor se bántsd őt.-kértem.-Háromszor megcsalt. A kapcsolatunk egy baráti fogadással indult. Megbocsátottam neki rengeteg mindent, mert szeretem őt, de múlt héten mielőtt felszáltam a gépre, közölte velem, hogy ekkora távolsággal nem fog működni.-sóhajtottam és beharaptam az ajkmat.-Aztán egy nap múlva telefonált, s azt mondta nem tud nem velem lenni.-Harryre néztem, és nagy meglepetésemre az arca szomorúságot tükrözött.

-Sajnálom Olyvia, ez a srác egy barom! Nézz magadra, kibaszott gyönyörű vagy! Sokkal jobbat érdemelsz ennél!-rázta meg a fejét Harry, majd erőtlenül elmosolyodtam.

-És, mért van egyedül egy olyan srác mint te?-löktem meg, és vállat vont.

-Igazából, soha nem volt barátnőm… Claire volt az aki azt hitte, hogy a barátnőm, de én csak kihasználtam. Nem randiztam vele.- mondta.- Egy ribanc volt.

-Szóval nem randevúztatok?-kérdeztem. Harry a fejét rázta.- Szóval te csak…- átmásztam az ölébe, ezzel közrefogva őt.- Csak találomra lefeküdtél lányokkal, és ők hagyták?- néztem le rá ártatlanul.

-Én…- mosolygott- Nem voltam részeg, amikor hazajöttem veled tegnap este, csak igazán dögös voltál.-vonta meg a vállát.

Lehajoltam és megcsókoltam az álla vonalát. Egy lágy sóhajjal jutalmazott. Tovább haladtam lefelé, és megcsókoltam a nyakát. Megragadta a derekam, s finoman eltolt magától.

-Csinálhatnánk gyakrabban…-motyogta.

Nevetve leszáltam róla.-Szükségem van egy tusolásra.-álltam fel.-Érezd magad otthon!

A fürdőszobába sétáltam, megnyitottam a vizet, és elhúztam a zuhanyfüggönyt. Levettem Harry fekete ingjét magamról, majd Harry kezét éreztem magamon. Kaján vigyor jelent meg arcomon.-Segíthetek valamiben?-ugrattam. Nevetett és kezét lecsúsztatta a bugyimra, majd lehúzta rólam azt. Belétem a zuhany alá, Harry levette a boxerét és követett engem. Ránéztem és a hátamat a tusoló falának nyomta. -Harry…-mondtam halkan. Rám emelte tekintetét. A szeme egészen sötét volt a vágytól.

-Shh!-morogta. Lehajtotta a fejét, majd megcsókolta a nyakam. Csendben zihálva túrtam bele fürtjeibe. Megragadta a csípőmet, s hátrahajtottam fejemet, mikor megcsókolta kulcscsontomat. Halkan nyögtem.-Harry, meg kell mossam a hajam.-motyogtam nevetve.

Sóhajtott-oké,oké…-megragadta a szappant, és elkezdte megmosni magát, míg én a hajamat mostam. Leöblítettem a hajam és kondícionálót tettem rá.

-Miért göndör a hajad?

-Mert így születtem-nevetett.

-Tetszik a hajad.-mondtam miközben leszedtem a hajamról a kondícionálót.

-Nekem is.-mosolyodott el, és édesen kacsintott. Nevettem kicsit, és abbahagytam a mosást. Közelebb jött és durván megcsókolt.-Harry nem szeretnék szexelni, nem vagyok abban a hangulatban, még nem is reggeliztem.-mormoltam, s elhúzódtam.

-Térjünk a reggelire, majd…-viccelődik-csak viccelek!- újra megcsókol.-Nem fogunk szexelni, csak elhalgattatlak, oké?

Csak kuncogtam, majd megcsókoltam őt, lassan elhúzódtam-Tényleg menjünk reggelizni!-mosolyogtam. Kiszáltam, s megragadtam egy törülközőt.

-Hová megyünk?

-Nem tudom, bárhová!-körbetekertem magamon a törölközőt és a hálószobába mentem. Hallottam, hogy elállt a víz csobogása.

A szekrényemhez sétáltam, megragadtam a sárga Cincinnati crop-topom és a szegecses, magas derekú rövidnadrágomat. Harry besétált, mikor a fehérneműmet vettem fel.

-Csipke?-vigyorodott el.

Nevetve forgattam a szemeim.- Igen Harry, fekete csipke.- néztem végig magamon.-Mért, probléma?-kérdeztem, míg a nadrágom gomboltam.

-Határozottan nem probléma-kacsintott, miközben ugrálva magára rángatta a nadrágját. –Meg tudunk állni a lakásomon, hogy én is átöltözhessek?-kérdezte, s érdeklődve figyelte ahogyan kontyba raktam a hajam.

-Igen.-biccentettem, majd felvettem a Conversemet. –Kész vagy?-ragadtam meg a napszemüvegem. Bólintott.

-Nem viselsz sminket?- kérdezte, miközben felhúzta szemöldökét.

-Csúnyának neveztél?-ráncoltam a homlokom nevetve. Mosollyal az arcomon sétáltam felé.

-Neeeem-kuncogott.-Csak a legtöbb lány MINDIG visel sminket…

-Csak különleges alkalmakkor sminkelem ki magam. Mint például tegnap este.

A nappaliba sétáltunk, és felvettem a földön heverő kulcsaimat.

-Rájöttél, hogy legalább egyszer megbaszlak ma?

-Igen Harry, oké..- kacagtam, és kinyitottam az ajtót. Bezártam, és az autómhoz sétáltam.

-Mért nem kocsival jöttél a clubba múlt éjjel?- Az utas oldalhoz sétált ment.

-Mondjuk, mert nem akartam ittasan vezetni?-közöltem, mikor kinyitottam az ajtót.

-Oh… Igaz.-kuncogott, és beszált a járműbe. Beültem mellé, beindítottam a motort, majd bekapcsoltam a biztonságiövemet.

-Mi különbség van köztünk? Tudod, köztem és más lányok között?-gurultam ki az útra.

-Hát… nem tudom.-vonta meg a vállát.-Olyanok mint te, azt hiszem.

-Azt hiszed?-Harry jól szórakozott az arcomon.

Sebességet váltottam mikor kiértem a főútra. Bekapcsoltam a rádiót, hogy megöljem a csendet.

-Nem vagyok benne biztos, hogy ez már egy kapcsolat…-mondta Harry csendesen.

-Ez nem az Harry. Addig biztosan nem, míg nem szakítunk Liammel, és ez nem ma, holnap, vagy a jövő héten fog megtörténni.-megálltam egy stoptáblánál.-És nem tudom, hova megyek, mert még nem tájékoztattál arról, hogy hol laksz.

-Mondom merre menj!-mormogta. Egyszerűen bólintottam. Meghallottam, hogy hangosan csörög a telefon.

-Fölvennéd kérlek?!-mosolygok. Bólintott. Önelégült vigyorral arcán ragadta meg a telefonom.

-Hello Liam, Harry beszél.-hallom amint ezt mondja mulatságosan. -Igen a barátnőd itt van. Éppen vezet a lakásom felé.- beszélt ismét Harry.-Itt fordulj balra!-motyogta nekem.

-Nem ez nem az a rohadt üzlet, de meg kell mondanom, hogy szopj le! Megbasztam a barátnődet tegnap este és ő imádta.-mondta Harry és elkerekedett a szemem. Hallottam, hogy Liam kiabál a vonalban.

-Egy seggfej vagy Harry!-sértődtem meg, s rehajtottam a feljáróra.-Öltözz át, és hagyj beszélni vele!-kértem. Biccentett és odatta nekem a telefont, majd kiszállt a kocsiból.

-…És isten engem úgy segéljen, hogy elrepülök Londonba és megöllek míg alszol, Harry!-üvöltött Liam, mikor fülemhez emelte a készüléket.

L-Liam…-mondtam halkan-én vagyok.-ajkamba haraptam, és a másik vonal kezdett elcsendesedni.

Olyvia, nincs mit mondanom neked.-dühös volt.

Sóhajtottam-Liam, igen te fogsz kiabálni velem, és mond el, hogy értéktelen vagyok, és jobbat érdemelsz. Majd szakís velem és hívj holnap. Hívj, könyörögj, hogy fogadjalak vissza. És én megteszem. Meg mert szeretlek.

Nem szólt semmit egy darabig.-Tudod, hogy mennyire kibaszottul szeretlek? Mert én nem hiszem, hogy tudod.

-Liam, én tudom!-sóhajtottam-és szeretlek.

Láttam, hogy Harry fut le a lépcsőn új ruhában.

-Nem-nevetett keserűen.-Te nem, mert ha így lenne nem tetted volna azt a rohadt hibát tegnap este Liv.-mondta. Pillangók repkedtek a gyomromban. Senki nem hívott Livnek mióta legutóbb találkoztunk Liammel. Harry beszált a kocsiba és kissé fölhúzta a szemöldökét.

-Ss-sajnálom… Nem akartalak így hívni.-mondta halkan.

-A kurva életbe Liam! Mi már két éve nyúzzuk egymást! Mi már ebben a kapcsolatban nem tudunk mit tenni, mert minden egyes alkalommal, ha szakítani akarunk, mindig van valami ami visszatart minket. Ne is tagadd, hogy minden tetted oly sok fájdalmat okozott nekem, és már nem tudom, hogy képes vagyok e erre. Liam én nem szeretlek, de ez az első alkalom, hogy az én hibámból vagyunk ilyen helyzetben, ezért nem teheted meg, hogy így kiabálj velem, és, hogy haragudj rám! Ha továbbra is ezt akarod tenni, javaslom, hogy most, ebben a pillantaban tedd le, de ha nem, mi akkor is végeztünk!-idő közben észre se vettem, hogy sírok. Harry felém hajolt és óvatosan letörölte könnyeimet.

-Sajnálom Olyvia.-mondta halkan, miután meghalt a vonal. Kiejtettem a kezemből a kezem, s mégerőteljessebben kezdtem sírni. –Megcsinálta, Harry… -elcsuklott a hangom.-Összetört engem, és az egész múltunkat. Harry átkarolt és áthúzott az ölébe. Kíváncsian néztem rá.

-Lehet, hogy egy seggfej vagyok, de ha van valami amit utálok, az ez.-rám nézett-sírni látni egy lányt.

-Sajnálom, de nem tehetek ellene.-sóhajtottam, és Harry elmosolyodott, olyan kurva aranyosan…-Soha nem mondtam, hogy tehetsz róla, de Liam… Liam tehet róla. Ne maradjunk itt. Menjünk reggelizni, és nézzünk régi filmeket!- Mosolygott, s felnevettem.-Mit szólsz bébi?- húzta föl szemöldökét. Csak bólintottam. Visszamásztam a helyemre, majd megragatam a kulcsom és telefonom. –Menjünk!-mosolyogtam, és kinyitottam az ajtót. Kiszáltam és megvártam Harryt. Becsukta az ajtót, és megfogta a kezem. Elindultunk a lakása felé.

Megpillantottam egy rövid szőke hajú lányt. Magas hangon kiabálva Harry nevét, rohant felénk.