6.Fejezet

Sziasztook!:) Mindenkinek szeretnék megint Boldog Új Évet kívánni.:) Remélem ti is jól mulattatok én jobbat vártam de majd jövőre:D remélem aki ivott annak volt ideje kipihenni-e magát mert nekem nem igazán sikerült.:( Ugyanis ma alattunk eggyel kigyulladt egy üzlet így 7-kor kikeltettek az ágyból és pizsamában álltam a ház előtt Apukámmal. Na de a lakásnak nem lett baja bár ismerősömméké az üzlet így nincs túl jó kedvem. Jó olvasást mindenkinek és jó pihenést.❤
Ui.: én hoztam a részt mert Cseni nem tudta befejezni:p
Xoxo Zara❤

/Olívia szemszöge/ 

-Auu!-kiáltotta Harry és az állkapcsához tapasztotta kezét. Fogfájása volt. Próbáltam kideríteni, hogy melyik oldalon fájt, hátha tudtunk volna kezdeni vele valamit. 

-Harry fejezd be!-sóhajtottam, és frusztráltan arcára tettem tenyerem, ezzel gátolva, hogy elrántsa a fejét. A konyhapulton ültem, s Harry a lábaim között állt. –Olyan vagy, mint egy nagy hisztis baba!-mondtam, majd dereka köré tekertem lábam és közelebb húztam magamhoz őt. 

-Ooh, kis harcias!-vigyorgott. Gúnyosan ingattam fejem. 

–Látom még mindig önmagad vagy.-mosolygok, miközben megérintem oldalt a száját.

 Összerezzent és elhúzódott.-Jézus Liv. Csak vigyél a kórházba, kérlek.-nyögte, s könyörgő tekintettel nézett rám. 

-Oké, Harry-nyomtam puszit ajkára, és leugrottam a pultról. Megragadtam a táskám és a kulcsot. Az autó mellett vártam, aztán inkább kinyitottam a zárat. A nyitott ajtón keresztül láttam amint Harry türelmetlenül keresgéli nagy valószínűséggel az autó kulcsát.

 -Hűtsd le magad göndörke! Nyitva az autó, nálam a kulcs!-nevettem fel. 

-Oh-mondta és sóhajtott.-Nos, ha szóltál volna, most nem kéne hülyének éreznem magam.-motyogta.

 -Kérdeztél, volna ahelyett, hogy rögtön pánikban törsz ki!-mondtam, beültem és beindítottam az autót.

 -Hahaha, nagyon vicces-motyogta durcásan miközben beült mellém. –Csöndre van szükségem-tette hozzá. 

-Tudom, hogy fáj a fogad, de ezt ne rajtam vezesd le!-mondtam és lehajtottam az útra. 

-Rendben, mindenesetre sajnálom!-mondta. Hátradőlt, s a mellettünk elsuhanó épületeket bámulta. 

Csendben maradtam, és rákanyarodtam a kórház felé vezető útra. Egyáltalán nem volt forgalom, csak itt-ott parkoló autókkal találkoztunk.

 -Szóval most mi csak barátok vagyunk?-törte meg Harry a csendet. Csak bólintottam.

 –És hallgatást kapok? Király. 

-Nem, bocs. Csak az útra koncentráltam.-sóhajtottam, s kicsit gyorsabban kezdtem hajtani.

-Mi gondolsz szerinted mit fognak mondani? Vagyis az orvosok.-kérdezte végig nézve rajtam még mindig tartva a száját.

Sóhajtva rápillantottam és vállat vontam.-Nem tudom, valószínűleg mondják majd, hogy  ne egyél kemény ételeket és felírnak pár fájdalomcsillapítót.-mondtam miközben lehajtottam a fejem.

-Szerinted még ma hazaengednek? Vagy nem bánod ha bent tartanak?-kérdezte az ajkába harapva.

-Nem bánom csak akkor nem szexelhetünk csak úgy mondom.-mondtam bólintva.

-Tudom. Amúgy egy kicsit jobban megakarlak ismerni.-mosolyogva kuncogott egy kicsit. Lehalkította a rádiót  és megfogva a kezem összekulcsolta az ujjainkat.

Mosolyogva bólintottam miközben lenéztem a kezeinkre parkolót kerestem a kórháznál.

-Itt van szerelmem.-mondta rámutatva egy üres hely felé.

-Oké.-sóhajtva beparkoltam.-Harry nem jövünk vissza másnap? Fáradt vagyok.-mondtam leállítva a motort.

-Pff, te képes vagy átaludni egy egész napot. Megyek és keresek egy dögös lányt az estére.-mosolygott én pedig nevetve megráztam a fejem.

-Mindegy elúszik egy esély, göndörke.-mondtam kiszállva a kocsiból megigazítva a felsőm. Őszintén nem érdekel, hogy Harry mit csinál úgy is csak barátok maradunk.

-Szóval te meg Liam soha többé nem lesztek együtt?-kérdezte felvonva a szemöldökét. Tudtam, hogy azt várja, hogy nemet mondjak, de én csak egy egyszerű váll vonással elindultam.

-Remélem nem.-motyogta mire felvontam a szemöldököm, végig nézte rajta mielőtt megráztam a fejem és lenézve a lábaim elé elkezdtem sétálni.

-Valamennyivel jobb már a fogad? Elég sokat beszélsz Styles.-mondtam ránézve és halkan nevettem.

-Csak akkor fáj ha rákoncentrálok de különben annyira nem.-vállat vonva megfogta a kezem.

Sóhajtva megráztam a fejem.-Holnap randim van.-mosolyogtam mire végig nézett rajtam és kikerekedtek a szemei.

-Mégis kivel?-kérdezte kissé hangosabban mire nyögtem egyet, ezzel bemutatta a védelmező oldalát ez a pár nap alatt is.

-Liam... Öhm, idejön.-sóhajtva néztem le a lábaimra miközben sétáltunk.

-Szóval előbb az a vállrántás az igent jelentette?-sóhajtott, bólintottam és csöndben maradtam.

Nem vártam el tőle, hogy megértse, de Liam már a múlt, és csak Harryvel találkozom. Kizárt, hogy ő legyen a szerelmem. Ugye?

-Csak legyél óvatos, Liv.-mondta bólintva és kézen fogva besétáltunk a kórházba.

Megrázva a fejem elengedtem, odasétáltam a recepcióhoz bediktáltam a nevét és adtak egy köteg papírt, hogy töltsük ki.

-Töltsd ki ezeket.-mondtam neki miközben halkan sóhajtottam, átadtam a papírokat és leültem mellé.

-Körülbelül ezek  a kérdések közül háromra tudom a választ.-sóhajtott és végig futott a  papírokon.-A nevem, szülinapom és az okát amiért itt vagyok.-nevetve megrázta a fejét.

Végig néztem rajta és sóhajtottam.-Harry csak töltsd ki, nem akarom hogy többé fájjon a fogad.-mondtam és a vállára tettem a fejem és az arcára adtam egy puszit.

Bólintott és rámnézett egy kis mosollyal, kitöltöttük azokat a részeket amiket tudtunk és nagyon édes arcot vág amikor koncentrál. Kilátszott a nyelve miközben írta a válaszokat, de sűrűn rámpillantott.

-Olívia, ez mit takar?-kérdezte rámutatva a tollával a papírra.

-Öhm.-olvastam el mosolyogva.-Nem vagyok benne biztos, de ez nem vonatkozik rád csak 70 vagy annál idősebbekre.-kuncogva megpusziltam megint az arcát.

Mosolyogva megrázta a fejét.-Bocsi.-mondta és úgy tűnt, mintha zavarban lett volna. Felállt és átnyújtotta a papírt a recepciósnak majd visszaült.

Sóhajtva megfogtam a kezét és a vállára hajtottam a fejem.-Szeretném, hogy találkozz Liammel ő idevalósi.Akkor talán lenne pár dolog ami közös bennetek...-mondtam halkan és az ajkamba haraptam és ránéztem.

-Liv, kedvellek meg minden, de...nem.-sóhajtott.-Egyébként is a hallottak alapján egyenesen utálom őt.-mondta megrázva a fejét.

-Harry ez nem igazság. Liam megváltoztatta az életem, megmutatta, hogy hogyan kell szeretni, és azt, hogy nem szabad mások felett ítélkezni miközben én ezt tettem vele. Ő egy punk fiú  tele tetkókkal, iszik, bulikba jár, néha egy seggfej  de szeret engem. Senki nem szeretett valaha úgy, mint ő engem és én is szeretem őt.-mondtam miközben az ajkamba harapva néztem őt.

-Sajnálom, találkozom vele de nem tervezem oké?-sóhajtottam és elhúzta a kezét.

-Harry, szeretném ha velem maradnál. Te egy jó barátom vagy egy igazi jó és jó vagy más dolgokban is, de..-nyögtem.-Mindegy, beszélhetnénk erről később?

-Igen majd fogunk, mivel míg beszéltél bedugtam a fülembe a fülhallgatót és magadba beszéltél.-sóhajtva rámnézett.

-Átkozottul makacs vagy Harry.-forgattam meg a szemem és beleboxoltam a kezébe.-És nagyon sűrűn van hangulatváltozásod. Bipoláris vagy?-nevetve megráztam a fejem.

-Nem, én csak Harry vagyok.-vállat vont és halkan nevetni kezdett.

-Mennyi ideig kell még várnunk?-kérdeztem nyögve és megláttam, hogy egy nő bosszúsan néz rám visszafojtottam a nevetésem.

-Harry Styles.-ír akcentus hallatszott mire odanéztem és egy szőke orvos volt.

-Ohh... Elég dögös.-kuncogva néztem Harryre és ő megforgatta a szemét és felállt.-Beakarsz jönni velem?-kérdezte.

-Mit gondolsz?-felvonta a szemöldökét majd megfordult és az orvoshoz sétált.

Sóhajtva megráztam a fejem és felálltam. Mosolyogva követtem őt.-Szóval, makacs.-motyogtam.